A kabát alatt

És akkor belépett,Körül se nézett,Ugrott egy szaltót,És annyit kérdett,Főztél-e kávét,Én mondtam, nem,Ő meg hogy kávé nélkül nem fog menni,S kérdeztem, bocs, de Te ki vagy,Ó mondta, segits, s a kabátra mutatott,Én segitettem, meglepődtem,A kabát alatt ott voltak, Ott voltak a szárnyai,Gőgösen nézett,Azt hitte, elájulok, de én láttam már ilyet,Nem is egyszer, asszem’ kétszer,Ha nem is pontosan pont ilyet,Erre kivett három citromot a tálból,És egy almát is kivett,És zsonglőrözni kezdett, Egész ügyesen, tényleg egész ügyesen,Aztán kisértem harmonikán,Gondoltam, jó,Hadd maradjon.