Bűnbe Estem

Régi nyár, hidd el emlékszem még Forró szél, mi az arcomba tép, És én Téged néztelek meztelenül Olyan jó volt, úgy fesztelenül, hogy látsz Forr az út és a talpam is ég Elrejtett zsebében a városi éj, És én fekszem a földön tétlenül, Múlnak a hónapok féktelenül, egyedül. Látod, így múlt el minden. Régi arcom egy képen, azt hitted, Őrzi igazi énem. Talán, semmi sem bánt Csak bűnbe estem már Csak bűnbe estem már-már Régi nyár, hidd el emlékszem még Most is rám vársz az út közepén, És én lassan lépek, erőtlenül S a Napba nézek, ha előkerül, ami fáj Látod, így múlt el minden. Régi arcom egy képen, azt hitted, Őrzi igazi énem. Talán, semmi sem bánt Csak bűnbe estem már Mondd mitől félsz, oly csendes az éjfél. Egy pillanatkép a falamon elvész, elvész. Látod, így múlt el minden. Régi arcom egy képen, azt hitted, Őrzi igazi énem. Talán, semmi sem bánt Látod, így múlt el minden. Régi arcom egy képen, azt hitted, Őrzi igazi énem. Talán, semmi sem bánt Csak bűnbe estem már.