A Remény Rabjai (feat. COF) [Újratöltve]

Mint ezer bűnös, a reményt mélyen dédelgetem.

Az életet én teljesen másképpen értelmezem.

Nem értem, miért kell ezen, de magam túl kell tennem.

Magamtól kell félnem, mert én bennem van, itt benn.

Többen döbbentek rá arra, hogy nincs határ.

Mégis korlátok közt a gondolat, ami szabadon száll.

Valahogy, valamit tenni az egészért,

Hogy te, meg én, mi legyünk újra, istenem, de szép kép.

Kérlek még ne tépd szét, hagyd élni a reményt még!

Az élet egy papír, amit a sors ketté tép.

Miért éppen ép ésszel érzel értem,

Én miért érzem, hogy adnám érted tényleg a vérem?

Az ingert hiába is kérem, tudom átfordult az érem.

Mára módosult a vérem, most már sokkal jobban érzem

Az egésznek a hatalmát, az egész hiányát.

Szép reggelen történt, hogy a remény rabbá vált.

Vigyázz testvérem, itt letépik a húsodat.

Bár enni kér a valóság, de ne adj neki túl sokat!

Kárpótol a képzelet, hogy életed egy képregény.

Kiszívnák a vérem, de a létezésem vérszegény.

Az isten áldja meg a világ összes lúzerét.

Én álmodozó lettem, mert a valóság az túl szemét.

A szemedben látom, hogy elméd ópiátot inhalál.

A magyarnak nincs mennyország, max. jó piától kínhalál.

Vámpírok világából tudásommal vért lopok.

A remény kemény kalapjába lehunyt szemmel pénzt dobok.

Egy falat kenyér, másnak ez egy darab remény,

Hogy lesz majd egy más nap, mikor más látszik majd másnak, de ismerted másnak.

Mélyre ástam lelkedben, kötődnek az érzelmek.

Szorosan a kényszerképzet érzethez.

Egyszer remélem, az egészet megérted.

Szabad lesz a remény, hogy rajonghasson te érted.

Mert mélyen megvan még, pont, mint a virágokban.

Bár tudnám, hogy a reménynél még nekem mennyim van.

Elvakít az öntudat, mert tudatlan az elme.

Elvakulttá vált a népem, többé nincsen már fegyelme.

Katapulttá vált a kétely, ami kilövi a gyengéket.

Eloltottuk a templomot, de a hitünk bent égett.

Vontatott végtagokkal vánszorogsz a világba,

A szemed kiégett, a füled süket már az imákra.

Szerepet osztanak, a jók a szarból kitűnnek.

És a színészet jól megy nekünk, mint Michael Keaton-nek.

A remény kemény dolog, soha ne légy rabja.

Mert a szolgaságnak szent szikéje száz darabra szabja.

Ez a tévedések napja, holnap támadások ideje.

Nem hiszel az úrban, de folyton azt nézed, figyel-e.

Az élet ajándék, azt élni kell, nem félni tőle,

Hogy maradjon remény a második félidőre.

Az élet ajándék, azt félni kell, nem kérni tőle

Hogy maradjon remény a második félidőre.