Régi Csibészek

Egyik délután megyek az utcán

És látom, nem köszöntök már

Hátam mögött még fütty se szól, mint rég

Úgy érzem, elfelejtették

Óh, a régi csibészek

Nem ismernek engem meg

Nézik, mit nézek

Aztán tovább mennek

Közel volt egy grund, mindig ott voltunk

Vagy messze elcsavarogtunk

A kék ég alatt ránk sütött a nap

Rágcsáltuk a tökmagokat

Óh, a régi csibészek

Nem ismernek engem meg

Nézik, mit nézek

Aztán tovább mennek

Óh, a régi csibészek

Nem ismernek engem meg

Nézik, mit nézek

Aztán tovább mennek

Hullott a könnyünk, annyit nevettünk

Azt tettük, amit szerettünk

Bámultuk sokat a kis csajokat

Így éltünk boldog napokat

Óh, a régi csibészek

Nem ismernek engem meg

Nézik, mit nézek

Aztán tovább mennek

Óh, a régi csibészek

Nem ismernek engem meg

Nézik, mit nézek

Aztán tovább mennek