Hurrikán (feat. Kozma Kata)

Bár tudnám merre jársz Ne várj, ne szólj, ha mennem kell Egyszer még látsz talán Ha rossz, csak engedj el Rossz voltam jól tudom, hogy fáj nagyon Úgy törtem szét, akár egy hurrikán Más világ vár rám, már más világ vár ránk Álmatlan éjszakákon át az üres tereken Félrészeg séta, elmosott pecsét a kezemen Azt hittem már az élet nem tartogat semmi jót De végszóra megjöttél és megmutattad nem ennyi volt Csak egyszer láttalak, de azóta sem tudlak Törölni a fejemből és úgy érzem Te is tudtad Nélküled nem vagyok csak három pont a lapról Mint egy farönköt a hullámok épp úgy toltál el magadtól Megpróbálok a hiányodba végül beletörődni De a heg ami marad utánam benned majd a nevemet őrzi Hiszek benne nélkülem Neked majd még könnyebb lehet Beismerni fáj, hogy a Te szíved egy szörnyet szeret Mesélhetnék Neked az évekről, mik kárba mentek De csak bolyongok mint a sötétben az árva lelkek Bármit mondok késő, nem késztet már maradásra Az ágyunk üres, csak a hűlt helyed mi hazavárna Én rontottam el Minek a szó, hogyha nem figyel Még maradnék, nem ez a jó irány De mennem kell tovább Most egy üres papír felett ülök, egy toll a kezemben Látom, hogy leromboltam mindent, mondd a szemembe, hogy félsz Ha bántottalak Téged, hidd el bánom Rossz helyre születtem, ez itt nem az én világom Ezért mennem kell tovább még a szél viszi a hangom Hogy tönkretegyek mindent, nem szabadna hagynom De eljön majd a nap, felszáradnak a könnyek A gondok pedig eltűnnek, ha rám szórják a földet Az életem zátonyra futott vihar tépte csónak Ami számomra jutott átadtam az utolsó csóknak Ha a roncsok közül összetörve egyszer partra szállok Hosszú idő telik majd el addig amíg talpra állok Két kézzel kapaszkodom abba mennyi szépet hagynék itt Amit nem sodorhat el vihar, akárhogy is tajtékzik Ezt még ki kell adnom magamból, lehet Te nem szenvedsz Bennem a bűntudat még tombol, megbántam már, mert ezt