Viharon Túl, Szélcsenden Innen (feat. Quimby)

Mikor letértem az útról, Pontosan tudtam, hogy ahova lépek, Ott nem nő virág. Néztem jobbra, balra, és a lidércfény kicsalta Szememből a lámpavilág-romantikát. Tök sötét lett minden. Szakadt ingem gallérját felhajtom, Megrázom magam, megyek tovább Senki sincsen Viharon túl, szélcsenden innen Aztán nekiláttam újra, pokoli zsákmánnyal a zsebemben átgondoltam, hogy lesz a folytatás A koboldok dögkútja és a szentlélek koszorúja között van itt egy szimpatikus nyúlcsapás. Így hát elindulok rajta, Nem nézek se jobbra se balra, Csak hazafelé, Egyenesen, Kaland a karma, Kicsi kincsem Viharon túl, szélcsenden innen. Na szóval szeretlek én Élet, Mert te olyan jó vagy hozzám. Ha néha el is vettél, Később mindent bepótoltál, Lenn a sliccem Viharon túl, szélcsenden innen