Egytől Hétig

Még egy hét kell, aztán már másik Élet jön, olyan amiből már nem hiányzik Hogy az életed élem, az álmodat látom És te is a másét, mindenki másét Csak az enyémet nem találom Egy, két, há', négy, öt, hat, hét Hogyan felejthetném el? Nekem még, neked már Te mindig ugyanoda vezettél Ahol én igazán nem találok helyet Mert én nekem már, neked még Annyi mindent találtál, ami mind a tiéd Csak engem nem Még egy nap kell, és kezdődhet újra Látom az ablakban állsz, és magadon túlra Nézel, az arcodon futnak az autók, a fények És te is a másén, mindenki másén Más ágyán ébred Egy, két, há', négy, öt, hat, hét Hogyan felejthetném el? Nekem még, neked már Te mindig ugyanoda vezettél Ahol én igazán nem találok helyet Mert én nekem már, neked még Annyi mindent találtál, ami mind a tiéd Csak engem nem Nekem még, neked már Te mindig ugyanoda vezettél Ahol én igazán nem találok helyet Mert én nekem már, neked még Annyi mindent találtál, ami mind a tiéd Csak engem nem Nekem még, neked már Te mindig ugyanoda vezettél Ahol én igazán nem találok helyet Mert én nekem már, neked még Annyi mindent találtál, ami mind a tiéd Csak engem nem