Paroles

Lehetek elszánt, lehetek gyáva Lehetek így egyben vagy szétdobálva Kinek szeme se rebben az újtól Vagy aki sohase tér le az útról Veled egy ketrecben összezárva Leszek a múlté, leszek a végzet Leszek a főcél, leszek a félszeg Leszek a tegnap, leszek a holnap Egy semmiből valahová tartó színdarab De sohasem lennék más Csak hogy valahogyan másnak láss Miért szégyellném? Ez vagyok én Már nem arany, nem gyémánt Nevem az igazival eggyé vált Miért szégyellném? Ez vagyok, ez vagyok én Leszek a rádió, leszek a tv Leszek újra meg újra a szenvedélyé Leszek az irigy szemekben a szálka Festék a szívekbe tetoválva Lehetek így a most és a mindörökké Leszek a múlté, leszek a végzet Leszek a főcél, leszek a félszeg Leszek a tegnap, leszek a holnap Egy semmiből valahová tartó színdarab De sohasem lennék más Csak hogy valahogyan másnak láss Miért szégyellném? Ez vagyok én Már nem arany, nem gyémánt Nevem az igazival eggyé vált Miért szégyellném? Ez vagyok, ez vagyok én Leszek tabu, leszek téma Leszek a nagyszájú, leszek a néma Leszek a megtűrt, leszek a vendég Aki ha eltűnik talán észre se vennéd De sohasem lennék más Csak hogy valahogyan másnak láss Miért szégyellném? Ez vagyok én Már nem arany, nem gyémánt Nevem az igazival eggyé vált Miért szégyellném? Ez vagyok én
Writer(s): Molnár Tamás, Szabo Zoltan Lyrics powered by www.musixmatch.com
instagramSharePathic_arrow_out