Lehetek Én Is

Fásultan vár, végtelen sorban áll - én vagyok.

Hajnalban indul, s a munkára gondol - én vagyok.

Egy kórházi ágyból a plafonra bámul

Vagy vigaszt remélve a pohár után nyúl

Vakon keresgél, ahogy te is kerestél - én vagyok.

Plakátokon masíroznak az igazi hősök

Vagy elképzelt lovakon vágtatnak az ismerősök?

Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell, hogy nézzek

Milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed:

Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy, az az egy.

Az az egy.

Lehetek én is, lehetek én is az egyetlen

Kinek szíve eddig még soha nem tapasztalt mértékben

Korlátok nélkül növekszik egyre

A sztratoszférán át tör a végtelenbe.

Lehetek én is, lehetek én is az az egy, az az egy.

Egy példabeszédben egy arc a tömegből a többiek előtt halad.

Szentjánosbogárként fényt visz a hátán, így mutatva utat.

Én biztatnám azt, aki kilép a sorból, és bátran előttem megy

Mert tudom

Hogy jöhetsz még te is a fénnyel, vagy lehetek én is az az egy.

Az az egy.

Lehetek én is, lehetek én is az egyetlen

Kinek szíve eddig még soha nem tapasztalt mértékben

Korlátok nélkül növekszik egyre

A sztratoszférán át tör a végtelenbe.

Lehetek én is, lehetek én is az az egy, az az egy.

Lehetek én is, lehetek én is az egyetlen

Kinek szíve eddig még soha nem tapasztalt mértékben

Folyton csak érez, s a tiéddel dobban

Kivérzik lassan itt, ebben a dalban.

Lehetek én is, lehetek én is az az egy

Az az egy.