Te ugyanúgy akarsz (ahogy én téged)
És éjjel az ágyban is ugyanazt érzed
Én látom a szemeden, ha nem is mondod
Őrültek vagyunk és nem, gyere
(Nem kell más) úgy csókolnám a szádat
Letépném az összes ruhádat
Ahogy azt nem csinálta még más!
Nem kell más, amikor a szemembe nézel
Majd attól a tűztől égsz el
Amit bennem gyújtottál
És nem kell más!
Ugye játszottál már (a gondolattal), én is
Oh, hogy egyszer majd mellettem ér a hajnal?
Édes hangod a fülembe súgja
Nem volt elég, csináljuk újra!
(Nem kell más) én, mint egy állat
Elevenen felfalnálak
Miközben szétszakítanál
Nem kell más!
Én nem sokat kérek
A nyelvem hegyén a véred
Te pedig a torkom harapd át
És nem kell más
Édes a hangod, a fülembe súgod
Engem akarsz, hadd halljam
(Nem kell más) kívánom a szádat
Csókolni a kezed meg a lábad
Érezni a bőröd illatát
Nem kell más
Jó a kocsiban, a kádban
A fűben, az előszobában
Nekem mindegy hol jön ránk
Nem kell más!
Nem értek a szóból
Sose legyen elég a jóból
Örökre elcsábítottál!
Nem kell más!
Úgy akarlak téged
Nem érzed, megőrülök érted
Adj hát nekem egy éjszakát!
És nem kell
Nem hallottam a végét
És nem kell (más)
Van még ilyenünk
És nem kell (más)
Ha-ha
Kibaszottul köszönjük
