Új világ

Mosolyogva látom, A szigorú arcon, hogy érzed amit élek. Tudom, hogy látod, Ami én vagyok belül. Nincs előtted titkom, Neked nem játszom, Csak nézlek, nem félek, Háborgó szívem szelíddé csendesül. Néha kérdem: Nem unlak-e már? De hogy is unhatná bárki Ha szíve otthonra talál. Kezdhetnénk egy új világot Te meg Én Kéz a kézben a világ peremén. Nevelni próbálsz, elveket diktálsz, Megértőn, sosem sértőn. Tudom azért mondod, hogy nekem jobb legyen. Te sosem piszkálsz, érzem hogy rám vársz, Nem számonkérőn, csak féltőn. Tudom a cél, hogy mi nekem jó csak tegyem. Félek néha hogy nem vagyok jó, Neked megteszek bármit, Csak hadd legyek hozzád való. Kezdhetnénk egy új világot Te meg Én, Kéz a kézben a világ peremén.