Itt Van Az Ősz, Itt Van Újra

Kiülök a dombtetőre Innen nézek szerteszét S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya És valóban ősszel a föld Csak elalszik, nem hal meg Szeméből is látszik, hogy csak Álmos ő, de nem beteg Levetette szép ruháit Csendesen levetkezett Majd felöltözik, ha virrad Reggele, a kikelet Itt van az ősz, itt van újra S szép, mint mindig énnekem Tudja Isten, hogy mi okból Szeretem, de szeretem Aludjál hát, szép természet Csak aludjál reggelig S álmodj olyakat, amikben Legnagyobb kedved telik Én ujjam hegyével halkan Lantomat megpenditem Altató dalod gyanánt zeng Méla csendes énekem Itt van az ősz, itt van ujra S szép, mint mindig énnekem Tudja Isten, hogy mi okból Szeretem, de szeretem Itt van az ősz, itt van ujra S szép, mint mindig énnekem Tudja Isten, hogy mi okból Szeretem, de szeretem Kedvesem, te űlj le mellém Űlj itt addig szótlanúl Míg dalom, mint tó fölött a Suttogó szél, elvonúl Ha megcsókolsz, ajkaimra Ajkadat szép lassan tedd Föl ne keltsük álmából A szendergő természetet Itt van az ősz, itt van ujra S szép, mint mindig énnekem Tudja Isten, hogy mi okból Szeretem, de szeretem