Kifutok a Világból (Live)

Koldul a hajnal,

és fáznak a fák,

kifosztva a csönd,

némaság vesz mindent körül.

Nézem az utcát,

ahol fáradt szél siet,

kedve elsuhan

álmosan a háztetők felett.

Ha bal lábbal ébred

megint egy új napom:

kerüli a fény arcomat,

mint egy szökött remény.

Bekerít minden,

és kisemmizve én,

keresem a szót,

semmi jót

nem küld most felém.

Kifutok a világból, lefutok a Földről,

engem semmi nem érdekel!