Mit mondanál a csendnek?

Mikor boldogok voltunk, mindenen nevettünk

Még ha nem is volt vicces

Még ha el is késtünk sokszor, de együtt lehetünk

És tudtok mindig így lesz

Mikor egyedül voltam, ha túl nagyot csalódtam

Megrángatott az élet párszor

Mikor nem láttam a fényt, a kiutat hogy hol van

De tudtam hogy a végén te vársz ott

Mennyi történet a múltból

Már nem is tudjuk igazából, hogy volt

Csak utoljára meséld még el újból!

Mert olyan jó hallgatni, ahogy mondod

Ha már nem mesélnek rólunk a régi éjszakák

Mit mondanál a csendnek, hogy meséljenek tovább?

Ha nem zavar, hogy ősz a haj és mélyebb már a ránc

Visszanézve majd, milyenek látsz?

Visszanézve majd, milyenek látsz?

Néha téged is benyel az ágy

Éjjelente átrágod, hogy milyen a világ

Miért telnek egyre gyorsabban az évek?

Há, ezt tudom, te sem érted

Én visszanézve azt látom

Sok pírosbetű volt a naptáron

És csak azt bánom a legjobban

Mikor szerettem, de nem mondtam

Mennyi történet a múltból

Már nem is tudjuk igazából, hogy volt

Csak utoljára meséld még el újból!

Mert olyan jó hallgatni, ahogy mondod

Ha már nem mesélnek rólunk a régi éjszakák

Mit mondanál a csendnek, hogy meséljenek tovább?

Ha nem zavar, hogy ősz a haj és mélyebb már a ránc

Visszanézve majd, milyenek látsz?

Tegnap éjjel, ősz hajad lett álmomban

Azt mondtad, a kor egy szám

Te meg nem hiszel a számokban

Tegnap éjjel, elment az élet álmomban

Elrepült, de hittünk az álmokban

Üvölt a belső hangszóró

Üvölt a szív, a haldokló

Elfáradtam rég a harcoktól

Csak szeretni végig, az volt jó

Ha már nem mesélnek rólunk a régi éjszakák

Mit mondanál a csendnek, hogy meséljenek tovább?

Ha már nem mesélnek rólunk a régi éjszakák

Mit mondanál a csendnek, hogy meséljenek tovább?

Ha nem zavar, hogy ősz a haj és mélyebb már a ránc

Visszanézve majd, milyenek látsz?