Harmónikás

Hosszú hajú, barna szemű lány az, akit te vártál Ennél szebbet, különbet te még soha nem láttál Vártad, megjött, megjött, vártad Mehetne mostmár tovább Keressen egy más bolondot, s szóljon, hogyha rátalált Az eszem elszaladt, vele a fegyverem Elcsábított és nincsen mit tennem Távol a Mennyország, közelinek érzem, én Káprázattal, varázslattal él Hogyha ő megmarad, nekem már nem is kell Az, aki megment, mert ő nem visz el Melegebb pártokra, ahol a tengerek dalolnak és a talaj már nem remeg Valami éppen csak odaúszik Odatéved, kinyílik majd az ég Afölött nincsen, az aki innen messze vágyna, nem vinné a szél Nem vagy te a főnyereményem, utánad megszakad minden Nem vagy te a főszereplésem Marad a kába tér, kapar az értelem Az eszem elszaladt, vele a fegyverem Elcsábított és nincsen mit tennem Távol a Mennyország, közelinek érzem én Káprázattal, varázslattal él Valami éppen csak odaúszik Odatéved, kinyílik majd az ég Afölött nincsen Az, aki innen messze vágyna, nem vinné a szél