Vakít a fény
Táncba hív a napsugár
Forog a Föld
Annyi jó még, ami vár
És van, aki fél
Attól is fél, hogy éljen
De engem repít a szél
Fura a szó
Töri a nyelvem, nem való
Ki lehet az
Ki eldönti, ki rossz, s ki a jó?
Mert van, aki fél
Nem is látja a szépet
De engem repít a szél
Zöldellő rétek fölött
Fenyvesek, erdők mélyén
Vissza soha nem fordulok
Csak a világ végén
Felhőt tépő csúcsok között
Patakok, zúgók mentén
Repülök, de nem mozdítok
Semmit a világ rendjén
Valaki hív
Nevemen szólít, s nem tudom
Dobog a szív
Most tényleg élek vagy álmodom
Hogy anya mesél
Apa megvéd, ha félek
Engem repít a szél
Zöldellő rétek fölött
Fenyvesek, erdők mélyén
Vissza soha nem fordulok
Csak a világ végén
Felhőt tépő csúcsok között
Patakok, zúgók mentén
Repülök, de nem mozdítok
Semmit a világ rendjén
Zöldellő rétek fölött
Fenyvesek, erdők mélyén
Vissza soha nem fordulok
Csak a világ végén
Felhőt tépő csúcsok között
Patakok, zúgók mentén
Repülök, de nem mozdítok
Semmit a világ rendjén
