Ha szemed tükrét elém tartod
Magam látom, nem az arcod
Szemedben születtem újra én
Hallgatlak és mindig értlek
Azt mondod csak, amit érzek
Gondolatra így ébredtem én
Lehet, hogy mást találsz majd
Akivel te boldogabb vagy
De soha másnak nem lehetsz majd
Az, aki most nekem vagy
Ha fölém hajolsz vetett ágyon
Én érzem, hogy megtalálom
Azt, amiért felnőtt lettem én
Ha azt mondod, hogy nem szeretlek
Én vagyok, ki nem szerethet
A szenvedést is tőled kaptam én
Lehet, hogy mást találsz majd
Akivel te boldogabb vagy
De soha másnak nem lehetsz majd
Az, aki most nekem vagy
