Éjszaka van, nehéz a csend, én fekszem az ágyamon
A falon túlról hallom a suttogást
Hallom, ahogy apámat halkan kérdezi anyám:
"Mit tegyünk? Hogy legyen ezután?"
Figyeltem minden hangra, vártam a folytatást
Apám megszólalt hosszú csend után:
"Ne aggódj, elég nagy már, hogy higgyünk a fiúban
Engedjük egy kicsit szabadabban"
Másnap olyan hatalmas lett a világ
Másnap alig bírtam az iskolát
Másnap elmondtam, hogy te jársz velem
Nálad maradtam, sosem felejtem el!
Apámtól megkérdeztem, melyik út vezet
Mindennap közelebb a fényhez?
Azt mondta: "Döntsd el magad, hogy merre indulj el!
Lehet, hogy szerencsés leszel, csak indulj el!"
