Túl az álmokon

Távol a kis falumtól elkóboroltam Fáradt széllel jöttem Néha nagy magányomban el is fáradtam De nem tört meg a szívem Nincs már, ki a földre visszaránt Van-e álom túl az álmokon Hol messze száll a bánatom? Talán többé nem találna rám És a messzi-messzi tájakon Nem lenne már, ki átkarol Tudom, eljössz majd egy álmos éjszakán Olykor, ha hiányoztok a szívem megszakad Messze jöttem tényleg Mégis én meg kell vívjam minden harcomat Mert ettől szép az élet Nincs már, ki a földön visszaránt Van-e álom túl az álmokon Hol messze száll a bánatom? Talán többé nem találna rám És a messzi-messzi tájakon Nem lenne már, ki átkarol Tudom, eljössz majd egy álmos éjszakán Az a súly, ami van szívemen Ami volt, soha nem feledem Az a tűz, ami lángol bennem Van-e álom túl az álmokon Hol messze száll a bánatom? Talán többé nem találna rám És a messzi-messzi tájakon Nem lenne már, ki átkarol Tudom, eljössz majd egy álmos éjszakán Tudom, egyszer úgyis újra rám találsz.