Gyönyör

(Ay, ay, ay) Vajon mit mondana anya, hogyha egy köteg pénzzel Egyszer hazatérnék, de megölelnélek Ez a maradék ész, meg egy öreg lélek Aki nincs itt velem, bassza a szemét a köteg pénzem! Ezér' a hagyatékért engem követnének De ha marad értéke a rögeszmének Vajon mit mondana anya, hogyha egy marék étel Lenne a kezembe', amikor a szar épp ér el És nem kellene baszakodniuk a mértékkel Aki itt van velem odaadom neki amit kaphat De ha marad az igazság akkor alig vannak Mеr' ha megszólalok teret adok a visszhangnak Vajon mit mondana anya, hogyha a gyеrek félne Most épp szenved a brigádjába a szemed fénye Lassan eszegetnek meg a gerinctelen férgek Aki féreg jöjjön közelebb, neki is helyet kérek Megtanultam gyerekkoromban a telep méreg Te leszel a test, én pedig hogyha leszek lélek Vajon mit mondana anya, hogyha itt az aki lenne Felemelne a szarból és szépen hazacipelne És megalkotnánk a világunkat valamilyenre Amig itt vagyok anya, addig a távolból kövess kérlek Úgy megölelnélek De én felhúzom a cipőm, hogy elmenjek és visszahozzam a köteg pénzem Vajon mit mondana anya, hogyha egy köteg pénzzel Egyszer hazatérnék, de megölelnélek Ez a maradék ész, meg egy öreg lélek Aki nincs itt velem, bassza a szemét a köteg pénzem Ezér' a hagyatékért engem követnének De ha marad értéke a rögeszmének