Árnyék és fény

Mert azt mondtad: "Ne félj!" A sors tanít, nem bánt És találkozunk még Valahol odaát! Mert azt mondtad, hogy: "Élj!" Szeresd magad, ne bántsd! Hogy találkozhassunk Egyszer még odaát! Nem mindig az fáj jobban Ami vérzik. Van Az, ha valaki marad Vagy, aki többé nem jön már Vagy, hogy hogy tehetted azt Amit te soha nem tennél Néha nem is ismersz rá Még saját lényedtől is félsz A fájdalomban szép az Hogy véletlen az nincs Épp melléd áll egy koszos busz Ráírva valami Pár buta sor is üt Ha időben kapod Istenem, én szeretem a humorod! Hogy aki Erős túl van pár büdös pofonon Hogy aki szeretni tud, belehalt párszor és Aki boldog, tudja jól, mi a fájdalom Az ember szíve félig Árnyék, félig Fény Mert azt mondtad: "Ne félj!" A sors tanít, nem bánt És találkozunk még Valahol odaát! Mert azt mondtad, hogy: "Élj!" Szeresd magad, ne bántsd! Hogy találkozhassunk Egyszer még odaát! Egyszer még odaát! Egyszer még odaát! Nem mindig az jó Amire vágytál Aztán van, hogy megkapod És szépen lassan kicsinál Vagy, hogy szerethettél úgy Ahogy nem szerettél még És abból hogy lett ilyen út Hogy végül egyedül lettél A fájdalomban szép az Hogy véletlen az nincs Egy ház falához érsz, rajta pár soros graffiti Pár buta sor is üthet Ha időben kapod Istenem, én szeretem a humorod! Hogy aki erős túl van pár büdös pofonon Hogy aki szeretni tud, belehalt párszor És aki boldog, tudja jól, mi a fájdalom Az ember szíve félig árnyék, félig fény Mert azt mondtad: "Ne félj!" A sors tanít, nem bánt És találkozunk még Valahol odaát! Mert azt mondtad, hogy: "Élj!" Szeresd magad, ne bántsd! Hogy találkozhassunk Egyszer még odaát! Hogy szeretem a humorod Mert azt mondtad: "Ne félj!" A sors tanít, nem bánt És találkozunk még Valahol odaát! Mert azt mondtad, hogy: "Élj!" Szeresd magad, ne bántsd! Hogy találkozhassunk Egyszer még odaát! Mert azt mondtad: "Ne félj!" A sors tanít, nem bánt És találkozunk még Valahol odaát! Mert azt mondtad, hogy: "Élj!" Szeresd magad, ne bántsd! Hogy találkozhassunk Egyszer még odaát!