Világszakadtság

Látod, nem nyílnak a völgyben a kerti virágok Nincs völgy, nincs fa az ablak előtt Nézed a latyakos téli várost Már hó takará el a Corvintetőt Odakint ez a fura Európa Csendes nagyon, csendes megint Elzúgtak, ahogy szoktak az álmok Szívunk tovább ezek szerint De úgy lesz, ahogy kell És nem úgy, ahogy akarták Csak hosszú átmenet Ez a világszakadtság Úgy lesz, ahogy kell És nem úgy, ahogy akarták Csak hosszú átmenet Ez a világszakadtság Ej! ej! ej! Ej, mi a kő, sok a galiba itt bent Holnaptól tutira figyelem Istent Biztos jó a srác, valami jót ád Ha romlik a kedv, berak egy Guetta-nótát Az este is segít, ha karcol a nappal A bor kezd valamit a hangulattal Hé' (Mi' csinálsz?) ne tedd a poharakat el Mert a sok józanság csak falakat emel Aki mostan nem tart énvelem Verje meg azt az én istenem Vigyék el a körmös angyalok A hazáért iszom, ti is hazáig igyatok Egy gondolat kerget engemet Ma ne padlót fogjak, hanem melleket Ágyban, párnák közt kapni meg Ez a cél, és nem nyelni a farvizet Úgy lesz, ahogy kell És nem úgy, ahogy akarták Csak hosszú átmenet Ez a világszakadtság Úgy lesz, ahogy kell És nem úgy, ahogy akarták Csak hosszú átmenet Ez a világszakadtság Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok Most megtanulhatjátok Hogyan mulat a nép Emelje az föl lelkeinket Hogy mi vagyunk magunk a lámpafény Amely amidőn a többi alszik Ég a sötétség éjjelén Nem divat a gálya, sok álarcos árja Fent a pénz, itt lenn a szív az úr De tisztul a pálya, mert nem ez járja Az ostobaság már visszaszúr Megjöttünk és diktáljuk az ütemet Látunk mindent és nem hagyunk szünetet Üzenem fel, most már ügyesen kell Mert roppantul elfogytunk a türelemmel Megjöttünk és diktáljuk az ütemet Látunk mindent és nem hagyunk szünetet Üzenem fel, most már ügyesen kell Mert roppantul elfogytunk a türelemmel Mi már jobban tudjuk, mit tudunk jobban Bátran fogunk szólni, ha vége Hangosabbak bennünk a hangok Ki nem passzol, pakolhat végre Mert jobban tudjuk, mit tudunk jobban Bátran fogunk szólni, ha vége Hangosabbak bennünk a hangok Ki nem passzol, pakolhat végre