VÁNDOR

Ketten nőttünk fel, legalábbis te én nem

Egyedül kell megélnem, amit magunknak ígértem

Hadd meséljem, hadd tudják meg

Szólj ha félnél, én is szólok ha félek

Felhőben meztelen képek

Bevagyok és betépek

Ettől óvtál, de nézd meg

Márcsak egy vándorló

Lélek, lélek, lélek

Csak egy vándorló

Lélek, lélek

A szobám most füstöl, törlődnek az évek

Tudom, hogy most fáj, de majd büszke leszel érzem

Csak egy vándorló

Egyedül a holdak alatt, amíg fel kel a nap tőlem elszakadtál

Szeretnék de úgyse szabad az uccsó bennem maradt

Nem bízhatok már

Nehéz felfogni, hogy elment

És ha őszintének kéne végre lennem

Elmondanám neki, hogy megbántam minden tettem

És ha kérdeznéd, hogy hogy vagyok

Velem minden rendben

Igen, velem minden rendben

Márcsak egy vándorló

Lélek, lélek, lélek

Csak egy vándorló

Lélek, lélek

A szobám most füstöl, törlődnek az évek

Tudom, hogy most fáj, de majd büszke leszel érzem

Csak egy vándorló