Szívem alatt megpihen
Ott nyaral, ott szinyel
Mint idős sziklák alatt forró láva
Úgy dolgozik a vágy
Puha, fehér csendemben
Úgy ordít, oly rendetlen
Nem késleltet, nem késlekedik, nem vár
Eltemetett, elfeledett érzések vulkánja
Megéget, felperzsel, elpusztít, de nem bánja
Hisz jobb kint, mint bent
Jobb fent, mint lent
Persze ez attól is függ, honnan nézem
Azt mondják, a baj párban jár
Te vagy a baj, a párod a hiány
Veled álmodom, mikor éhes vagyok
Az ágyamat úgy vetettem, mégis nélküled alszom
Hiába ébredek korán
Hiába eszmélek korán
Imám fülekre nem talál
Legfénylőbb aranyam a vágy
Hiába ébredek korán
Hiába eszmélek korán
Imám fülekre nem talál
Legfénylőbb aranyam a vágy
