Nem Mondhatom El Senkinek, Hogy Merre Járok

Nem mondhatom el senkinek, hogy merre járok Hogy sírva hol bolyongok én éjfél után Nem mondhatom el, félek, kinevetnek érte Úgy tudják, átmulatom én az éjszakát A hírem, hogy ez a bohém nem tud szeretni A pezsgő folyik, mint a víz az asztalán Ki hinné, hogy ez a bolond titokban minden éjszakán Órákig néz egy kis ablakot, mert néha téged ott elsuhanni lát Nem mondhatom el senkinek, hogy merre járok Hogy sírva hol bolyongok én éjfél után Nem mondhatom el, félek, kinevetnek érte Úgy tudják, átmulatom én az éjszakát Ki hinné, hogy ez a bolond titokban minden éjszakán Órákig néz egy kis ablakot, mert néha téged ott elsuhanni lát Nem mondhatom el senkinek, hogy merre járok Hogy sírva hol bolyongok én éjfél után Nem mondhatom el, félek, kinevetnek érte Úgy tudják, átmulatom én az éjszakát