Senki Nem Véd Meg

Kihallatszódik egy álom a fejből A fájdalom kezében pukkan a pezsgő Szúrnak a hangok, a sugarak Üvegszilánkként sebeznek a szembogarak De nem nézek vissza többet Megvédtem magamat tőled Néha egy részem még visszatéved Mondd, hogy éljem jól meg a véget Ha nem azt tesszük, amit kéne Mikor a valóság kilök a fényre De csukott szemmel csak a zene lüktet Megcsalva az emlékezetünket Felborult poharak, kiürült vasárnap Fél négy, a helyek már bezártak Eső van, bolyongok egyedül Keresem a búvóhelyet magam elől Félek a fényben, senki se véd meg Nem alszom, de nem vagyok ébren Nem alszom, de nem vagyok ébren Félek a fényben, senki se véd meg Nem alszom, de nem vagyok ébren Nem alszom, de nem vagyok ébren Senki nem véd meg, senki nem véd meg Magamtól Senki nem véd meg, senki nem véd meg Magamtól Van ébredéskor az a másodperc Mikor elfelejtem, már máshol kelsz És minden ajtón benyitok, talán Ott leszel és nem más oldalán De részünkről, ennyi vége Nincs miért tenni érte Csak kivárjuk, nézzük azt, ahogyan Semmi nem lesz már ugyanolyan Felborult poharak, kiürült vasárnap Fél négy, a helyek már bezártak Eső van, bolyongok egyedül Keresem a búvóhelyet magam elől Félek a fényben, senki se véd meg Nem alszom, de nem vagyok ébren Nem alszom, de nem vagyok ébren Félek a fényben, senki se véd meg Nem alszom, de nem vagyok ébren Nem alszom, de nem vagyok ébren Senki nem véd meg, senki nem véd meg Magamtól Senki nem véd meg, senki nem véd meg Magamtól Füst a fényben, kéz a szem előtt Menekülök innen, nincsen levegőm Az élet veled öl, ez lélektemető Hogy nem te meg én, hanem te meg ő Hogy nem te meg én, hanem te meg ő Hogy nem te meg én, hanem te meg ő Hogy nem te meg én, hanem te meg ő Hogy nem te meg én, hanem te meg ő Félek a fényben, senki se véd meg Nem alszom, de nem vagyok ébren Nem alszom, de nem vagyok ébren Félek a fényben, senki se véd meg Nem alszom, de nem vagyok ébren Nem alszom, de nem vagyok ébren Senki nem véd meg, senki nem véd meg Magamtól Senki nem véd meg, senki nem véd meg Magamtól