Zootiez

Remélem, találsz majd valakit, aki úgy bánik veled, ahogy illik Mindig ráismerek, hogy a másik felem csak egy pánikbeteg, meg egy fiend is Indítom a cigit egyik kezemből másikba, ráhitelek, ahogy izzik Izzik a levegő, vár rám a temető, a halálig megyek, nem a sittig Mindig valami van, ami tönkre tesz, nem tudok olyat, aki többet menne A hasamon akkora lőtt sebek, hogy ettől egy saiyajin összeesne Gondoltam rá, hogy eladom a lelkem, ha cserébe pénzem örökre lesz De maradok az, aki föl se veszi, nem akarom hallani többet ezt Para, hogy az a kis összeg ennyit ér a sok wannabe-nek Para, hogy mindig annak jön össze, akinek mindent apa fizet Vannak olyan napok, amikor fáj, hogy nem ebédelek, max csapvizet De valahogy mindig maradok fasza gyerek, aki senkiből valaki lett Maradok én, akkor is, ha nem t' om, ki vagyok mindig maradok én Maradok gyuben, és mindig lesz, amit adok És lehet, hogy nem lesz elég, amit adok, mikor jönnek a viharok De nekem az is bőven elég, ha sírsz egy kicsit, és a könnyedből ihatok Ha véletlen elárad a könnyed Én nagyot nyelek mikor egyedül vagy, én ott vagyok veled Hogy mit gondolnak rólad, én szarok bele a sötétbe felhozom a napot neked Ez a feladatom, ahol vagy, ott leszek, hogyha eljössz megnézni, én nagyot megyek Hogyha cigit tekersz, mindig adok bele, egy este alatt elszívunk hatot-hetet Rockolom a designert, azért van, hogy kirakd, tesó és figyeld, én nyugodtan kirakom Egyedül alszom, és egyedül sírok, de a könnyeimet majd Guccival itatom Jó kedvem van, mert koszolom az italom, kések a hátamban, problémás bizalom Tudom, mi a jó, bro, nem csal a szimatom Van, csak azért, mert megtehetem, kihagyom Repülök egy dínón, a fejem már zúg, de mindent meghallok, mit fülembe súg A kislány az ölemben zazába fúj, fel is út, le is út, én így, te úgy Benned nem bízok, baby, csak a bagben, álmomban ott hagytam lelkem Újpesten Süttetem a hasam, a napon fekszem, neked szomorú, nekem kék az exem Lebegek a vízen, a napfény a számban, nézheted, hogy nyerek premier plánban A sárból jövök, volt, hogy izzadva fáztam, ha esett az eső, sohasem áztam Ráz a hideg, újabb epizód indul, Cartier lencsén a látásom tisztul Mellettem a kislány estére izgul, harap a szarom, egy rednose pitbull Rockolom a designert, azért van, hogy kirakd, tesó, és figyeld, én nyugodtan kirakom Egyedül alszom, és egyedül sírok, de a könnyeimet majd Guccival itatom Jó kedvem van, mert koszolom az italom, kések a hátamban, problémás bizalom Tudom, mi a jó, bro nem csal a szimatom Van, csak azért, mert megtehetem, kihagyom Varázslónak érzem magam, egy éjszaka alatt annyi zöldet tüntetek el Minden nap leírom, minden nap gyáva vagyok, ezért sohasem küldhetem el Nem halhatok már elég fiatalon, a huszonhatodikat ünnepelem A legnagyobb titkom is az, hogy nincs, én is ugyanolyannak születtem meg Mint mindenki más, mint mindenki más, minden nap ugyanaz, ugyanaz a sár Ugyanaz a pénz, ugyanaz a gáz, ugyanaz a cél, ugyanaz az ár Nem hiszek Istenben, pénzben, tizesekben lehet, hogy hiszek, csak nem a tietekben Sírnak a széfek, meg sírnak a szemek, de hangosabb a cigi, felsír a kezemben Felkelek rá, vagy ez csak egy álom? nem kell az új, mert van elég barátom Fendi helyett csak a merchünkben járom, mindenem priceless, kivéve a láncok Azok csak drágák, de nem eléggé, mert nekem sem jutott cheat ebbe a gameben Már nem hat a PAINKILLER, végtelen pénz Nem születtem bele, de nem halok szegényen Maradok én, maradok én, elejétől végig maradok én Nem eszek pár napig, nekem oké, de nem állok sorba a falatokért Állnak a sorban, pedig nem is éhesek, én már nem csajozok, a csajok éneznek Kicsit szarul vagyok, egy kicsit élvezem Nem látok tisztán, de már nem is érdekel Nem