Gyökér

A gyökérben erő surran

Esőt iszik, földdel él

És az álma hófehér

Föld alól a föld fölé tör

Kúszik s ravasz a gyökér

Karja akár a kötél

Gyökér karján féreg alszik

Gyökér lábán féreg ül

A világ megférgesül

De a gyökér tovább él lent

Nem érdekli a világ

Csak a lombbal teli ág

Azt csodálja, táplálgatja

Küld néki jó ízeket

Édes, égi ízeket

Gyökér vagyok magam is most

Férgek között élek én

Ott készül e költemény

Virág voltam, gyökér lettem

Súlyos, sötét föld felettem

Sorsom elvégeztetett

Fűrész sír fejem felett