歌词
A lelkem néha megzuhanAttól még látom az utamNem tudom meddig bírom elTúl nagy a teherÉs ezért írom ezt a daltNem futok a célomért, csak sodródom az árralFáj néha az igazság, de hazudtak már százanTúl rég csinálom attól, hogy te nem tudodÉvekből emlékek, emlékekből meg csak rossz jutottRemélem hallod, hogy itt vagyok mégNem vesztem el, mert nem akarokFájnak az órák, a percek, de más miatt szenvedni nem fogok énNem kívánok rosszat, csak hagyjatok élniHagyjatok menni az utamonNem kell a vád, hogy én hazudtam nektekMert, amit én tettem, azt vállalomA lelkem néha megzuhanAttól még látom az utamNem tudom meddig bírom elTúl nagy a teherÉs ezért írom ezt a daltTe nem tudod felfogni, hogy mit érzek itt belülLehetek a bohócod, de a végén majd kiderülKi az, aki barát, meg kik nevettek rajtamHazudnék, ha azt mondanám: mindent így akartamAz emlékem, a testem, és ha kell én újra festemCsak ne hazudjak magamnakÉs ne kelljen megfelelnemAz egyetlen barátom is elment, akiben bíztamMegszoktam, hogy akkor ment el mind, amikor sírtamA lelkem néha megzuhanAttól még látom az utamNem tudom meddig bírom elTúl nagy a teherÉs ezért írom ezt a daltNem vagyunk mások, nem, nemTe is sírtál, ahogy én régenA szemem, a lelkem, a tükrömA harcomat vívom, nem kell félnemNem vagyok gyáva, nem takarom elNem mondhatom el, amit érzek, de legbelül vérzekHa neked ez vicc, akkor állj inkább félreMásra ne emlékezz, csak is a szépreHa eljön az idő majd ereszkedj térdreÉs tudod, hogy vége (és tudod, hogy vége)Ha eljön az idő majd ereszkedj térdreÉs tudod, hogy végeA lelkem néha megzuhanAttól még látom az utamNem tudom meddig bírom elTúl nagy a teherÉs ezért írom ezt a dalt
Written by: Erdős Viola, Halastyák Fanni, Kajatin Mihály, Laskai Lili
