Idő

Homokszemként porladnak Ember, itt hagynak Idő tengerében Villanás az egész Száraz földeket látok Kiszáradt, poros világ ég Könnyek után vágyott Látom te is sírsz rég Állj, ne most mutasd Mit kellett volna tenned Jövőt gyerekedtől Rég elvetted Idő engem igazol, senki vissza se néz Látom sok ember, semmibe vész Idő engem igazol, világ vesztébe néz Van még idő, fejezet kész Lecsapolt folyómedrek Pusztuló erdők szenvedj Méreggel itatott völgyek Némán síró rétek Nézz szenvedő Föld szemébe Jövőd kidobod szemétbe Világ szégyene ember Kérdésre üvöltő tenger Hova tovább, kérdezd magad? Imától jobb, nem lesz, bűntudatod Feszítő harag, bomló maradvány Idő engem igazol, senki vissza se néz Látom sok ember, semmibe vész Idő engem igazol, világ vesztébe néz Van még idő, fejezet kész Hova tovább, kérdezd magad? Imától jobb, nem lesz, bűntudatod Feszítő harag, bomló maradvány