Emberteremtő

Csendben változz át, akaszd szögre a bőröd

Az újat most hozzák, táncolnak rajta tőrök

Mozdul, a kényszer, lesz film szakadás

Kezedben az ékszer, egy tonnás kalapács

Mondd meddig tart a varázs

Élvezz el bennem, szülök neked egy korcsot

A húsát kell ennem, a véréből iszom egy kortyot

Hogy rajtam keressen majd hozzád nekem egy pontot

Felelj, nagyobb lett a zaj, Tágasabb a hely,

itt az idő, hogy mindent elfoglalj!

Tiéd minden, amit látsz, Mondd meg miért, kell az, hogy újból istent játssz?

Karmok és szárnyak, meg a rozsdamentes fej,

Hosszú ólomlábak pont így képzeltem el

A csontok helyén pengék, a szemedben láva ég

Csorbult szűz emlék, szebb már nem is lehetnél

Szörnyet teremtett az ember, a saját képmására

Így száműzte magát végleg a paradicsomból a jég hátára!

Horgonyt fel! Gyűjtsd a kupo