Mindhalálig mellettem

Ugyanúgy minden új napon, Futok végig a városon, S e monoton világ már Egyre többet kér. S ha semmi nincs már a zsebemben, De te látszol a szememben, Mégis szép a reggel, Veled bárhol ér. S ha nem látnám többé, Hogy felkel a nap, S olvad a jég, u-u! De tudnám, hogy vársz rám A felhők alatt, Az nekem elég. Hát bárhol és Bárhogy Ébredj vagy álmodj Mindhalálig mellettem, S nem hiába léteztem. A földön s az égben, a Ködben, S a fényben Mindhalálig éreztem, Semmi nincs, mit vesztettem. Ha minden tervem a porba hull, Csak egy gondolat éli túl, Hogy milyen lesz az érzés, Mikor átfogsz majd. Amit hordozok magamban, Ami nincs benne szavakban, De valahányszor látlak, Tudom sírig tart. S ha semmi nincs már a zsebemben, De te látszol a szememben, Mégis szép a reggel, Veled bárhol ér. S ha nem látnám többé, Hogy felkel a nap, S olvad a jég, u-u! De tudnám, hogy vársz rám A felhők alatt, Az nekem elég. Hát bárhol és Bárhogy Ébredj vagy álmodj Mindhalálig mellettem, S nem hiába léteztem. A földön s az égben, a Ködben, S a fényben Mindhalálig éreztem, Semmi nincs, mit vesztettem.