Míg Elfelejted

Látom sok lett fejedben a kérdés mihez nincs válasz, vagy csak bármi támasz, Egyedüli kincs hogy képes vagy feledni az egészet, Ha körülötted mindenki ugyanúgy részeg. Van hogy néha tudom úgy érzed, Abbahagynád már ezt az egészet, Hisz a bánat csak az ami állandó, De míg elfelejted addig legalább jó. Megnyugtat a tudattalan egyszerű szépsége, Most megint minden egyben van, nincsenek kérdések, Hisz könnyedén élni, jaj az volna a jó, Szarni rá merre megy ez a hajó. Van hogy néha tudom úgy érzed, Abbahagynád már ezt az egészet, Hisz a bánat csak az ami állandó, De míg elfelejted addig legalább jó. A most lassan elszáll, az ész majd újra harcban áll, Nem tudom így hogy lesz jó, merre tart ez a hajó, Csak remélem nem süllyed el, inkább szebb vizekre vigyen el. Van hogy néha tudom úgy érzed, Abbahagynád már ezt az egészet, Hisz a bánat csak az ami állandó, De míg elfelejted addig legalább jó, Hát emeld a poharad a magasba, Ne gondolj másra, jaj se magadra, Egyszer úgyis megtudod a mindent mindenről, Addig meg ne feledd azt ki a válladra dől.