Az Anyák Sírnak

Tizenhat éves volt a srác és nem tudom, hogy mit csinált De valamiért a határon talált egy iskolát Vagyis nem magának találta, hát megtalálták neki Nagyon vékony, nagyon flegma, nem értjük, hogy miért szereti De hát mi baj lehet, végülis ez csak egy múló szeszély Ó, az első nagy szerelem, mégis mekkora az esély? Ezek viszont állandóan, sülve-főve együtt vannak Isznak, buliznak és egymás ajkába harapnak Ó, az anyák sírnak és az apák keze ökölbe szorul Hát mennyi mindent nem tudtunk az előzőről, baszd meg Ez a mostani srác pedig milyen szimpatikus bezzeg Zenészfiú, ráadásul papírja van róla Csak ne lenne meg köztük az a negyvenezer óra Hát mit akar ez ettől a kislánytól, nincs jobb dolga? Megszakad a szívem, ha látom, hogy megcsókolja Foglalkozzon ő is inkább egyetemistákkal A mi lányunk meg ámor helyett függvények nyilával Ó, az anyák sírnak és az apák keze ökölbe szorul A harmadik egy belevaló, kemény jogász gyerek Céltudatos, sportos a gólyatáborba menet Találkoztak – tudod drágám – egy kabinban ültek Elég hamar egymás hatása alá kerültek Egy-két évig minden rendben ment, de aztán kihűlt És az első szerelemből maradt emlékekből az űrt Nem tudta mivel pótolni, pont ő kellett neki Nagyon vékony, nagyon flegma, nem értjük, hogy miért szereti De az anyák sírnak, ha a lányok sírnak És a fiúk torka, mint az apák ökle összeszorul De az anyák sírnak, ha a lányok sírnak És a fiúk torka, mint az apák ökle összeszorul De az anyák sírnak és az apák keze ökölbe szorul