Zsebemet elől húzza a Doxa,

Vágja sorát a napokra, ketyeg,

Nevemen a billog, falurossza,

Szívem tovább lapozna,

Már a világ megbékülhet, nincs többé nyomás,

Nem söpri már udvaromat senki, senki más,

Kapom a csókjaidat, a szavad megbódít,

Belebetegedek, a szemed meggyógyít,

Várj, te kicsi baba, hogy megsúgjam,

Minek a bú, meg a bánat,

Kapom a csókjaidat, a szavad megbódít,

Belebetegedek, a szemed meggyógyít,

Várj, te kicsi baba, hogy megsúgjam,

Kinek ragyog fel ez a szív.

Csak azért, mer' a csókjaid után mondanám meg igazán rólad,

Rólad a világ mit szólhat,

Bármerre jársz a sok csókkal, bókkal,

Vigyázz az olcsókkal,

Már a világ megbékülhet, nincs többé nyomás,

Nem söpri már udvaromat senki, senki más,

Kapom a csókjaidat, a szavad megbódít,

Belebetegedek, a szemed meggyógyít,

Várj, te kicsi baba, hogy megsúgjam,

Minek a bú, meg a bánat,

Kapom a csókjaidat, a szavad megbódít,

Belebetegedek, a szemed meggyógyít,

Várj, te kicsi baba, hogy megsúgjam,

Kinek ragyog fel ez a szív.

Bánatos hajóra ültem,

A habokba elmerültem,

Hányatottan a föld színén,

A szerelem bús tengerén,

Úszik a lelkem hajója,

Szárazat nem érhet soha,

Két szemed az én tengerem,

Kiben végtelen evezem.

Lábad akármerre járjon, hozzám vezessen,

Szíved akárkit szeressen, el ne felejtsen,

Kapom a csókjaidat, a szavad megbódít,

Belebetegedek, a szemed meggyógyít,

Várj, te kicsi baba, hogy megsúgjam,

Minek a bú, meg a bánat,

Kapom a csókjaidat, a szavad megbódít,

Belebetegedek, a szemed meggyógyít,

Várj, te kicsi baba, hogy megsúgjam,

Kinek ragyog fel ez a szív.