Út A Vadonba

/Brash/ Mintha meghalna minden és mégis újra éled A város zaja a gondok már csak régi képek Kidobva mind ott csücsülnek a bolygó peremén Más játssza rég az idegbeteg szerepét Egy gombostűhegynyi probléma annyi sincsen már Megnyugvás hozta építőanyagból épül a vár Az idő megállt de nem is kérdezik többé Nem számít ez ahogy nem számít más sem Egy mákszem a világtól távol végre Nem ülsz soha többet te bársonyszékre Nem fekszel vízágyon se bőrkanapén Kemény talaj és szalma a természet a föld és az ég Egy kihalt ösvény mellett egy csendes szoba Eltűnnek a betonházak itt a tenger az uszoda Lámpaoltás akkor ha elalszik a nap Ez egy új füzet egy új lap egy új iskolapad RefrénBölcső ez a táj itt nem vétkezel soha Megszűnik a panelerdő a vonat nem robog tova Sorsunk vad ösvény de nem megyünk háborúba Sírom lesz a csend ez egy út a vadonba /Mentha/ Betelt a pohár ez a dolgok állása Mert elfajult a mindennapok lemészárlása De mára a számban a szabadság bombája Minden ízlelőbimbóm bimbózó pompája Pezsgő frissesség robbanó independentség Fenségesen egyszerű mindenség Alattam felettem csak én és ők Nem számít ki voltam és ki lettem nincs érintő Képernyő meg okostelefon az Enter gomb egy taposóakna Nincs rendszer sem rendszergazda A társadalmi technológia közti orchia ez fóbia Csak fantazmagória Van almám de nem a Mac-en hanem a fán Én egy elveszett csavargó de hol van anyám? Nincsen semmi speckó effektus Most élőben látom amit egykor mutatott a prospektus No Lexxus nonszensz hanem lesz hús nem eszek Nincs választás vadászom vagy elveszek Nyugalom és béke a mindennapokra Rutinból élet randomra megérkezés a vadonba RefrénBölcső ez a táj itt nem vétkezel soha Megszűnik a panelerdő a vonat nem robog tova Sorsunk vad ösvény de nem megyünk háborúba Sírom lesz a csend ez egy út a vadonba /Eckü/ Kiégés nehézkes a kilégzés A mederből a kilépés szükséges Mocorgás de csak egy helyben toporgás Megőrjítő szorongás tüstént el Sok ez már ahol nem számít a lovettád Ameddig a szem ellát megnyugtat Menni kell aki ezért tenni mer Előrébb van ennyivel eljuthat Ahol béke van a mókuskereket te hajtod Nem ő hajt Téged nincsen mit feladnod Boldog vagy feltételek nélkül fogad el A levegő tiszta táplál mint az anyatej Nem kell elfojtanod nem kell behódolnod A gazdagság belül ezt kell bekódolnod Ahhoz hogy kapj nem kell tartani a markodat Egy húsvér társ kell nem egy "internetkapcsolat" RefrénBölcső ez a táj itt nem vétkezel soha Megszűnik a panelerdő a vonat nem robog tova Sorsunk vad ösvény de nem megyünk háborúba Sírom lesz a csend ez egy út a vadonba