Madár Repülj!

Madár, repülj, hova szél hívogat Madár, repülj, hol a szív simogat Madár, fütyülj szép verseket Annak, aki elfeledett Kinek léte az élet, minek kérte, hogy éljek? Talán elveszi mindazt, mit rám mértek az évek Aztán elmentél, mégis veled felednék én is Hogy ne legyen ez más, mint egy múló hipotézis Dörgött az ég, veled az eső Lágy, puha rejteket ád Ismerted mindenem, jó volt Így nélküled minden hang fáj Madár, repülj, hova szél hívogat Madár, repülj, hol a szív simogat Madár, fütyülj szép verseket Annak, aki elfeledett Nyílott virág ez év tavaszán Súgta felém, hogy elmégy igazán Találj hazát, s a bánat lepereg Ha már veled nem lehetek Volt a mezőn egy kismadár, úgy táncolt, hogy Szemembe könny szökött, s lemosta bánatom Mert úgy nézett rám, minthogyha nagyfiát vigyázná És aztán megpihent vállamon Jön az eső, távolról énekel Tovarepült, mi lesz az élettel? Megpihen, és reád vár Menj el már, szállj! Madár, repülj, hova szél hívogat Madár, repülj, hol a szív simogat Madár, fütyülj szép verseket Annak, aki elfeledett Nyílott virág ez év tavaszán Súgta felém, hogy elmégy igazán Találj hazát, s a bánat lepereg Ha már veled nem lehetek Találj hazát, s a bánat lepereg Mert veled sem mehetek