Követnélek a csillagos égen át
Hol a hold a sál, a felhő kabát
Követnélek a lombos fák fölött
Túl a képzeleten, emlékek között
Követnélek, ha üres minden szó
És minden hang, ez így nem jó
Követnélek, ha mosolyogsz csendben
Vagy, ha sírnod kell, így mellettem
Lennék árnyékod, ó, mit el fúj a szél
Lennék óriás, ki megvéd és semmitől se fél
Elnyel a mély (oooh) és az ember csak menekül
Hát add a kezed, legyünk együtt egyedül
Követnélek, ha elvisz minden vágy
Hosszú az éj és hideg az ágy
Követnélek, ha vihar dúl benned
S, ha nehéz embernek lenned
Követnélek oda, ahol vörös az ég
Lángol a föld, minden halott rég
A szívem szétszakad, de mindent beleadok
Követnélek akkor is, ha belehalok
Lennék árnyékod, ó, mit el fúj a szél
Lennék óriás, ki megvéd és semmitől se fél
Elnyel a mély (oooh) és az ember csak menekül
Hát add a kezed, legyünk együtt egyedül
(Együtt egyedül)
(Együtt egyedül)
Lennék árnyékod, ó, mit el fúj a szél
Lennék óriás, ki megvéd és semmitől se fél
Elnyel a mély (oooh) és az ember csak menekül
Hát add a kezed, legyünk együtt egyedül
(Együtt egyedül)
