A telihol táncot járt egy éjjelen át,
Amikor kezed ajkaimhoz ért, s valahol
A szívem mélyén célba talált a szerelem,
Ami mindig rolad mesélt.
Tudtam hogy végül rám találsz!
A szívemen már úrrá lett a láz.
Minden hajnalon csak arról álmodom,
Hogy újra itt leszel, és karjaidba zársz!
Ezer éve már, hogy bennem élsz
A lelkemnek hangszerén te zenélsz,
Minden érzelem csak tőled szép nekem,
S ha nem vagy itt velem, a szívem oly nehéz!
Mint egy tündérmese, olyan a szerelmünk,
Amikor mi ketten az égbolt alatt fekszünk.
Még senkit sem szerettem annyira, mint téged!
Akarom, hogy veled teljen ez az élet!
