Tul keson

Díszpompás koszorút Kéne az arcomra tennem Mert akkor vagyok szomorú Mikor a legboldogabbnak kéne lennem Hiszen gyermek van az ölemben De egy fokkal öregebben rájöttem Ha a Mindenható is velem van Akkor vesztenivalóm is csak nekem van, mert Túl későn láttam meg benned Ami úgy hiányzott Próbáltam fennmaradni De egy örvény magával rántott Túl későn láttam meg benned Ami úgy hiányzott Mögöttem álltál, de én Megkerültem az egész világot érted Mikor a versenyzők mellettem elhaladnak Lábam a sík terepen is elbukott Fölteszem olyankor a kérdést magamnak Mit tudtál te, amit más sohasem tudott? A bájos könnycseppjeidből Azért hírmondónak még egy páran Ahogy eleged lett mindenből Sókristályok formájában itt maradtak nálam, mert Túl későn láttam meg benned Ami úgy hiányzott Próbáltam fennmaradni De egy örvény magával rántott Túl későn láttam meg benned Ami úgy hiányzott Mögöttem álltál De én megkerültem az egész világot érted Túl későn láttam meg benned Ami úgy hiányzott Próbáltam fennmaradni De egy örvény magával rántott Túl későn láttam meg benned Ami úgy hiányzott Próbáltam fennmaradni De egy örvény magával rántott Túl későn láttam meg benned Ami úgy hiányzott Mögöttem álltál De én megkerültem az egész világot érted