méh

Méh száll fel a fejem fölött

Fullánkja, mintha torkomban volna

És nézem a faágon a kaptárt

Hacsak én nem álltam volna

Mindenek felett, most lehetnék újra

Az az én, aki egykor rám talált

Zümzümzümzüm, hallatszik át a fákon, és én tényleg csak arra várok

Hogy rászálljon vállamra, és titokban fülébe súghassam azt, hogy

,,Kár, hogy, de én tényleg azt érzem, hogy kár volt

Elfutni így tőled, mert azóta rohanok, de lassacskán rájövök

Hogy magam elől futok és én futok el előlem."

Hát elszívom, majd eldobom

Rálépek, és elnyomom

Nyomot hagy a betonon

Bár nem vagyok biztos, hogy lesz-e még holnap

De temess el jó mélyre, és netán hogyha

Pitypang mező nyílna ki síromból

Üzend meg Istennek ettem az almából

Hisz ha bohócnak öltöztél, bohóc is maradsz

Nem eljön, hanem ránk száll a tavasz

És te csak nézel a maskarádban

Ahogy a méhek tovaszállnak

,,Ha bohócnak öltöztél bohóc is maradsz"

Éneklik, s közben már ránk szállt a tavasz

S te csak állsz, piros orrú maskarás

De ha nem, hát nem fogok én

Virágnak öltözve dalolni, míg a méh vígan én

Reám szálldogál, s majd a méz tőlem lesz romlott

De érzem, hogy valahol

Találok valakit, s majd akkor újra csak

Elszívom, majd eldobom

Rálépek, és elnyomom

Nyomot hagy a betonon

Bár nem vagyok biztos, hogy lesz-e még holnap

De temess el jó mélyre, és netán hogyha

Pitypang mező nyílna ki síromból

Üzend meg Istennek ettem az almából

Hisz ha bohócnak öltöztél, bohóc is maradsz

Nem eljön, hanem ránk száll a tavasz

És te csak nézel a maskarádban

Ahogy a méhek tovaszállnak

,,Ha bohócnak öltöztél, bohóc is maradsz"

Éneklik, s közben már ránk szállt a tavasz

S te csak állsz, piros orrú maskarás

,,Ha bohócnak öltöztél, bohóc is maradsz"

Éneklik, s közben már ránk szállt a tavasz

Ha bohócnak öltöztem, bohóc is maradok

És várom hogy újra kikössek valahol