Pirosan izzik a melegítőm, aszíneket feltekerték
Sávokra bontva hallgatom azt az olajszagú zenét
Ami sohasem lehet elég zajos, ellenállnak a hangfalak
Míg a csikkek nyomait nézem a szőnyegen, lesz aki elmosogat?
Celofán víz ömlik a csapból, és bizsereg a bőr alatt
Több száz voltnyi szorgos hangya, mert a hangyák nem alszanak
Pár másodpercre azt is megértem, mi az a végtelen
De mikor megpróbálom elmagyarázni, az egészet elfeledem
Térdig süpped a parkettába az a robotszerű alak
Aki olvadó műanyagtól szaglik, és technora bólogat
Kikelt egy fülbemászót, ami savban ázott, és programoz dolgokat
Hogy azt szintetizáljam magamnak, lehetek még boldogabb
Ki vagyok hegyezve, így nem fogok aludni
Csokorba rendezve a rostok rózsái
Vérrel telítődnek mind a hajszálerek
Miközben az ágyon fekszem, megcsókolnám az eget
Soha nem elég jó, és sose lesz elég
Csak elfáradni tudok, pedig élvezni szeretnék
Soha nem elég jó, és sose lesz elég
Csak elfáradni tudok, pedig élvezni szeretnék
