Szeptember Végén

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok Még zöldel a nyárfa az ablak előtt De szíveddel érzed a téli világot Nehezebben veszed már a levegőt Majd eltűnünk mi is, mint a nyomtatott sajtó Az idő az úr, mi a nyikorgó ajtó Meleg a testem, még érezni akarlak Ki tudja, holnap föld alá kaparnak Ha így lenne tényleg, szánnál rám időt? Lennél-e a növényem, ha földem kihűlt? Tavasszal, télen és esőben nyáron Lennél az esernyőm, a meleg kabátom? Még nyílnak a völgyben a kerti virágok Még zöldel a nyárfa az ablak előtt De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt Én az álom, te az ébrenlét Alig látom, de már véget is ér Tükröt tart az élet, amit látni félek Mert csak játszom, hogy minden szép Elhull a virág, már fakóbb színekben Fárad a szmogtól a szépia város Utcai dráma a napos ligetben Plakátként tépi a szél le a májust Futnék veled az utolsó buszra A csuklóba bújnánk a magány elől Míg az idő, mint villám, arcba vakuzna Apró intelem a halál felől Megszerettük, hogy nincs szabadság Duplára zárjuk a képzeletet Eltemetjük, de visszacsalnánk A "nem tudni, hova visz" péntekeket Még nyílnak a völgyben a kerti virágok Még zöldel a nyárfa az ablak előtt De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt Én az álom, te az ébrenlét Alig látom, de már véget is ér Tükröt tart az élet, amit látni félek Mert csak játszom, hogy minden szép Szomorú hónap ez Az "éljünk a mának" csak holnap lesz Aki miattam perceket, órákat számol Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, a szobád falán Fényre az árnyék nyomán a magány Ki kötözi be a szíven a sebeket? Az ép ész is miattad jelentett beteget Pam-pam, csak lüktet a vér Az ember ilyen: elcsügged, ha fél Ez van, haver, ezt dobta a gép A fájdalom megszűnt, eldobva a cél (A fájdalom megszűnt, eldobva a cél) Én az álom, te az ébrenlét Alig látom, de már véget is ér Tükröt tart az élet, amit látni félek Mert csak játszom, hogy minden szép Lehunyom a szemem, ne lássam, úgy nem fáj Csupasszá válik az egykori szebb táj Én az álom, te az ébrenlét Alig látom, de már véget is ér Tükröt tart az élet, amit látni félek Mert csak játszom, hogy minden szép