Barokk

Mi az ára ennek a világnak Bűnös lettem már én Nincs bocsánat, ma megöl a bánat Mit mások nem látnak, de azt látja az ég Küldj hát esőt, a szív szomjazik Száritsd hát fel a könnyeim A mélybe lehúz, s nem vagy itt Elfogy az út, óóó segíts Nem lépek hátra, vágyom az imára Úúúú mindig hittél bennem Nem maradt másom ezen a világon Csak is egy álom, újjászülethetnék Küldj hát esőt, a szív szomjazik Száritsd hát fel a könnyeim A mélybe lehúz, s nem vagy itt Elfogy az út, óóó segíts Azt súgja a lelkem, hogy bírni kell Még csak egy hajszál választ el És itt a vége, aztán minden rendben Minden más, ami eddig megvolt Amit eddig tettem, majd újra gondolom Egy másik, ugyanilyen életemben Nézd meg a múltat, sokat javultam Sokszor elbuktam, de mindig tudtam A szabály, nem szabad ártani senkinek Mert az élet majd ezerszer visszaadja Hogy ha szar ember vagyok Nyakamra lépnek a fentiek Próbáltam olyan lenni, mint ők Próbáltam olyan lenni, mint Te Próbálok olyan lenni, mint más Csak ez nem egyszerű, nem tudom, érted-e? Jah jah nem tudom érted-e? Ez a vége mindig ugyanaz a dalnak A soraim életre kelnek, aztán meghalnak De figyelj rám, mert ha tetszik a nemekből A harcból mindig győztesen kerül ki az én fajtám És ha egyszer dobom a tollat és úgy kelek holnap Hogy elég volt nekem ennyi, most már jöjjön más a mailen Fogsz majd rám emlékezni, megérte az a rengeteg tűzgyújtás Küldj most esőt, szükség van rá Mosd le a bűnt, (mosd le a bünt) úgy várom már Szárítsd hát fel könnyeim A mélybe lehúz, de te nem vagy itt (Nem vagy itt) Küldj most esőt, (küldj esőt) szükség van rá (küldj esőt végre) Mosd le a bűnt, (nagy a bűnöm, nagy a bűnöm) úgy várom már Szárítsd hát fel (hey) könnyeim (hey) A mélybe lehúz, de te nem vagy itt