Lesz majd egyszer egy ablakom amin benéz a táj
Nagy kaland lesz nem menni onnan sehova már
Minden reggel kifesteném el se raknám a pemzlit
Otthonnak hívnám, mert így még nem hívtam semmit
Lesz majd egyszer egy kartondoboz amiben az álmaim tartom
Abból rakunk ha a cuccát behordta az alkony
Nem lesz tévénk egymás arcán nézzük hogy táncol a fény
Közelebb jönnek a hegyek és végre közelebb jönnék én
Jönnék én
Türürürürürürürürürürü
Lesz majd egyszer egy ablakom amin benéz a táj
Nagy kaland lesz nem menni onnan sehova már
Minden reggel kifesteném el se raknám a pemzlit
Otthonnak hívnám, mert így még nem hívtam semmit
Türürürürürürü
