Testi

Árnyékok másznak le most az ágyadnál Keresed a pénzedet, elfáradtál A pia meg a buli régen nem hat már Ha belekezdesz nincs visszaút... Paranoiás, paranoiás, paranoiás A hideg kiráz, mindenki hibás, folyton az ivás Paranoiás, paranoiás Paranoiás, paranoiás Újra szanaszét, nyúlok a xanax-ért Nem tudom elhagyni a kanapét Pedig nem maradnék, lehet, hogy haladnék Hogyha rád hallgatnék Közel a szakadék Kéne még haladék Elég a maradék Nem rémlik más csak a sziluetted Mondd meg a többiek hova lettek Mi lettünk végül a szörnyetegek Emlékszem ahogyan öleltelek Más néz rám vissza a tükörből Vigyáznak rám most odaföntről Akik eltávoztak a földről Már ki kéne másznom a gödörből Paranoiás, paranoiás, paranoiás A hideg kiráz, mindenki hibás, folyton az ivás Paranoiás, paranoiás Paranoiás, paranoiás Érzem a szobába rajtam kívül valaki még van itt Hetek óta nem hagy aludni A jelen a múltba hajlik át Az arcom megint sápadt és a szemem is karikás Én nem hittem volna, hogy lehetek én is paranoiás Ártatlan változhat most egy bűnösből Szörnyek válnak hősökből Ezzel kibújok a bőrömből Egyből támadok ösztönből Paranoiás, paranoiás, paranoiás A hideg kiráz, mindenki hibás folyton az ivás Paranoiás, paranoiás Paranoiás, paranoiás (Amit rólam beszélnek bolondság) (Elhitted mikor azt hazudták...) Hogy, a pénz a fejembe szállt Nem tudom ki a hibás Le lépett mindenki más Mondhatnék még egy imát, De inkább mélyebbre megyek Összefolynak a napok, És telnek a hetek Én érzem itt van a helyem Azér' feltettem mindent, hogy megtudjam, Hogy az életben vajon elbuktam, Mindent ami még megmaradt nekem Lentről el kell engedjem a kezed El kellett adnom a hangom, Hogy felfigyeljenek rám Hallják fent a hegyekben, És lent a mélyben, pedig meg se kértem... (El kellett adnom a hangom, hogy felfigyeljenek rám)
Writer(s): Peto Bruno, Tóth László Lyrics powered by www.musixmatch.com
instagramSharePathic_arrow_out