Szeretem Ot

Szeretem őt, de szeretni fáj, mert eljön a hajnal és menni muszáj, Akarom őt de mire elég ha valaki másnak szánta az ég. A szívem úgy ég. 1. Mint egy villámlás az éjjen át, egy barna szempár rám talált, Érintése rögtön mást ígért, ahogy az ajkaimhoz ért. Úgy öleltem át, mint lombok a fát, pedig ő csak csókra várt, De szemem előtt már szerelmet szőtt a világ. Szeretem őt de szeretni fáj, mert eljön a hajnal és menni muszáj, Akarom őt de mire elég ha valaki másnak szánta az ég. A szívem úgy ég. 2. Tudtam éreztem hogy nincs esély ez csak egy téves láng egy kóbor fény Reggel véget ér a látomás s utánunk nem marad majd más Csak felperzselt föld s egy romokba dőlt homokvár a vágy előtt S egy gyönyörű kép mi soha sem volt el se jött. Szeretem őt de szeretni fáj mert eljön a hajnal és menni muszáj, Akarom őt de mire elég ha valaki másnak szánta az ég. A szívem úgy ég. Gyere, rólunk szól ez a pillanat, amíg értünk nem jön a pirkadat, Ezer csókot írok a szíved alá, hogy meglásd önmagad. Mint hulló csillag a meztelen éjben, táncol a tested a gyertyafényben, És el nem múló látomásként örökre megmarad... 3. Csak néhány óra volt a végtelen mégis benne volt az életem De összetörte végül álmomat mivel csak látomás maradt Elvitte a szél s a hajnali fény mit az ég rám hagyott A sohasem volt titkot, amit arca mögé rejt a Hold. Szeretem őt de szeretni fáj mert eljön a hajnal és menni muszáj, Akarom őt, de mire elég ha valaki másnak szánta az ég. Szeretem őt, de szeretni fáj, mert eljön a hajnal és menni muszáj, Akarom őt, de mire elég, ha valaki másnak szánta az ég. A szívem úgy ég