KOSZdemo

Én Máté

Öntelten őrjöng örömében

Szalad a sötétben

Sötét a vész

Semmibe vész

Vészjósló veszekedést

Váltja végleg a józan ész

Talán jobb is, hogy mész

(Talán, talán jobb)

Nézem, hogy érzem, ahogy elvérzem

Féken tartom féktelen mérgem

Magamat kérdem: érem-e pénzem?

Értéktelen szemét tükrének

Töredékében csodálom éppen

Hogy szegényen lépem meg

Hogy felvértezve fogadom meg

Hogy mától jobban fontolom meg

Hogy tartsd távol

Közel ne engedd magadhoz

Maradj magad, mert

Úgyis magányt hoz, ha magára marad

Neviszakozz mert így is, úgy is

Magával visz a kosz

Menj el mellőlem

Menekülj előlem

Magamat ölelem

De magamat ölelem