Űrséta (Mindenre kapható vagyok)

Felszállok az űrbe, levegő nem kell már nekem Most minden sokkal könnyebb, fent a két kezem Még utoljára visszanézek a bolygó mögöttem Egyszer fény leszek majd, mint a csillagok előttem Megállítom az időt, a tér görbül mögöttem Relativisztikus paradox módú állapotba kerültem Kiürítettem az agyam, kórházi steril tisztaság van Elhagyjuk a Földet vakító súlytalanságban Én ma mindent elhiszek Neked mindent megteszek Csak szólj és ott vagyok Mindenre kapható vagyok Én ma mindent elhiszek Neked mindent megteszek Csak szólj és ott vagyok Mindenre kapható vagyok Mindenre kapható vagyok Mindenre kapható vagyok Van pár év még előttem, mielőtt eltűnök hirtelen Párszáz mikromásodperces novellás kötet lettem S kereshettek majd fel s alá, de még emlék sem marad Utánam amikor kimondom azokat a bizonyos szavakat Hogy én ma még mindent elhiszek Ma még mindent megteszek Csak szólj és ott vagyok Mindenre kapható vagyok Ó ma még mindent elhiszek, mindent elhiszek Mindent elhiszek, mindent elhiszek Mindent elhiszek, mindent elhiszek Mindent elhiszek