999 (feat. 100 Folk Celsius)

Kilencszázkilencvenkilenc,mezőtúri nyáritt kezdődött el minden,hívtak a srácok, menjek énekelni már.Nem tudtam akkor még,a zene mi fán terem,ne aggódjál, szóltak nyugi,van próbaterem.Én meg néztem, hogy a szomszédvajon miért menekül,egy hangfalunk volt csak ésaz szólhatott ily kegyetlenül.S megjelent előttünk egy látomás,mikor felcsendült a „Minden állomás”.Rögtön tudtuk ennyi kell a magna hatáshoz,s azt is sajnos, hogy nem értünk semmi máshoz.Nem, nem, nem lehet,értsd meg máshogy nem lehet,a muzsikaszó Istenénekel kell add a lelkedet.Nem, nem, nem lehet,élni máshogy nem leheta zene szült meg minketés majd Ő lesz, aki eltemet.Nem, nem, nem lehet…Századszorra sem pöccent beaz átkozott Skoda,nekünk mégis jobban feküdtakkor, mint az iskola.Az első koncertre is ő vitt átminket tűzön-vizen,marha nagy buli volt, velünkegyütt voltak vagy tízen.De hát semmi nem lesz belőlünkmegmondta pár tanár,ha olyanok lennénk, mint ők,hányszor feladhattuk volna már.Mert ha van érzelemmi másnak nem érthető,számunkra tudás nélkül iskönnyen kifejezhető.S ha előttünk újra csaktízen állnának,két kézzel beintenénkkét kézzel beintenénk álmunk halálának.Nem, nem, nem lehet…